Az én feladatom volt az ülések "restaurálása". Csak hogy nevezzük valaminek. Amint azt egy korábbi posztban részleteztem, nem igazán volt menthető állapotban a kárpit, így amit tudtam, megmentettem, amit meg nem, abból próbáltam utánzatot csinálni. Pontosabban, amiről első ránézésre tudtam, hogy nem fogom tudni lemásolni, azt megpróbáltam bármi áron megmenteni.
Így történt, hogy az első üléseknek a szétszerelés után minden darabját eltettem, a hátsó üléseknek viszont csak a vázát és a kárptiját.
Az első ülések néhány apróbb hegesztés-pötty és némi pucolás után le lettek festve.
Kimostam a kádban a szivacsokat és a huzatokat, kb 1 napos munka volt az első üléseké, egy másik teljes napot elvitt a hátsó üléseké, plusz darabonként 1 hetes száradási idő, meg természetesen komplett fürdőszoba-takarítás mindkét alkalommal.
Ezek után már csak össze kellett rakni. Ilyen lett "tisztán":
És kapott rá egy méretre gyártott huzatot, amit szerencsére készen lehet kapni. Műbőr ugyan, de egész kellemes a tapintása, és eddig nem izzadtunk bele. A színválasztás vitatható, de nem mindennapos használatra készül ez az autó.
Mi elégedettek voltunk (és vagyunk) az eredménnyel, viszont annyira kitikkasztott ez a meló, hogy 2 hónapba telt, mire sikerült rávennem magam a hátsó ülések újjáépítésére.
Persze itt is lefestette az uram a vázat, na nehogy már ne! Helyenként a rugók kiálltak, azokat megjavítgattuk, megpróbálunk kényelmes üléseket faragni belőle. Bevallom, a vártnál sokkal jobban sikerült.
Kárpitos munkámat azzal kezdtem, hogy a rácsokra (ülés és támla is) zsákvásznak húztam. Hogy ne jöjjön le, oda is varrtam.
Most miért mondod, hogy a világoskék cérna nem jó hozzá?
Kipróbáltuk, hogy milyen ráülni, ha egy 1 centis plusz egy 4 centis szivacsot rakunk rá.
Nem találtuk meggyőzőnek az eredményt. Elmentünk hát egy (itt) copoprennek nevezett 3 cm vastagságú, nagyon kemény szivacs-féleséget venni, az amúgy is kell majd a hangszigeteléshez. Rá is ragasztottunk egy réteget a zsákvászonra.
A hátsó ülés támlájához elég volt a sima szivacs is, az ilyen lett az eredeti kárpittal:
És ilyen a törtfehér huzattal:
És kész a hátsóülés. Az uram szerint kell egy másik 600-as hátsóülést szerezni, állat kanapé lenne belőle. Szerencsére még nem talált.
Azért az uram sem tétlenkedett télen. Ő is "mindent, ami menthető" alapon, hozzálátott a vízszivattyú szétszedéséhez.
Na, ilyen jól sikerült szétszerelni:
Szerencsére volt raktáron új vízszivattyú, hamar hozta a postás.
A visszapillantó tükör nem is tudom, honnan lett. Ritka rusnya állapotban érkezett, de egész tűrhető lett az eredmény. Sokat agyaltunk a tükör témán, de ami "saját" tükröket (vagyis nem eredetieket, hanem rakéta porszívóhoz hasonló utángyártottakat) lehet kapni, egyik sem tetszett. Ez ugyan nem hozzá való, de használható, és remélhetőleg nem fog nagyon ordítani.
A mechanikus feszültségszabályozó (most kérdeztem meg apukámtól a nevét - én biztiházra tippeltem elsőre :) ) is szét lett szerelve, ragyog, sőt még új tömítést is szabtam hozzá. Vett az uram A/4-es tömítéseket, különböző vastagsággal, már lassan hengerfej-tömítést is tudok házilag gyártani. (még mindig jobb, mint a Csikós sziloplasztos verhovina-hengerfejtömítése)
A hűtőventilátor is kapott szép új gumit, meg a ventilátor lapátok is meg lettek pucolva. A fene gondolta volna, hogy ilyen nehéz egy kerek valamit egy nála nagyobb kerek valamibe belepakolni úgy, hogy körbe tudjon fordulni anélkül, hogy összeérnének. Megküzdöttünk vele, de sikerült.
És ahogy megérkezett a tavasz, meg a madárcsicsergés, meg a szerelem, már ment is vissza az uram a szerelméhez. A motort is lefestette. Na nehogy már ne!
A kormány és a műszerfal teljes eredeti műszer-készlete is felkerült. A drótok még szanaszét lógnak.
Felkerült a hűtővíz kiegyenlítő tartálya, a feszültségszabályozó a generátorhoz, meg a gyújtótrafó. (Most már azért elárulom, hogy nem vagyok képes megjegyezni a nevét. Tudniillik a spanyol minitulajok előszeretettel igazítanak redbullos dobozokat a gyújtótrafóikra, mert a méret pont megegyezik, és "az olyan jól néz ki". Így engedtessék meg, én már csak redbullnak hívom.) Jelzem, érdemes megnézni a hűtőn látható figyelemfelhívó matricát. Ugyanolyan, mint az eredeti. A légszűrőre is került ám légszűrőre való "eredeti" matrica.
És az új hátsó rendszámtábla-világítás (háttérben a ragacsos csomagtartótetővel):
Hamar elérkezett a húsvét is, még szerencse, hogy szüleim el akartak jönni unokázni. Így anyum unokázhatott, apum meg jöhetett motort összeszerelni, beállítani, féket légteleníteni, stb.
A két fiú berakta a motort, és egy gyors kompresszió-méréssel kezdtük. Már nem emlékszem pontosan, de valami nagyon gyászos értékeket adott. Talán 7-6-4-5, vagy hasonló lehetett.
Meg is kaptam az ukázt, hogy állítsam be a szelephézagokat. Elsőre szenvedtem, másodszorra már tiszta profi voltam. A kompresszió talán 7-7-5-5-re javult.
Hát, hozott anyagból dolgozunk, ebből kell a legjobbat kihozni. Rakjuk össze. Szelepfedél + porlasztó föl.
Gyertyák, nagyfeszkábelek:
Légszűrő, és nézzük mit tud.
Hát, büszkén mutathatom, ezt tudja.
Az előző videó még a Weber 30-as porlasztóval készült, de azt valamiért nem sikerült igazán jól beállítani, így az lett a vége, hogy a Weber 30 visszakerült egy dobozba, az autóban meg az saját 28-as porlasztója van. Erről is itt a videó.
Viszont hála a papámnak, végre lett egy jó kis benzines autóm, aminek nincs az egekbe nyomva az alapjárata, nem fullad le indulásnál, és olyan kedvesen zizeg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Szívesen fogadjuk az építő jellegű kritikákat